Az állatok ösztönösen jól, megkülönböztetett figyelemmel bánnak a gyermekekkel. Érzékenyen reagálnak mozdulataikra, hanghordozásukra, de még a bőrük illatának változására is. Ez a kapcsolat sok esetben többet jelent puszta "barátságnál"...

Tudományosan bizonyított tény, hogy a lovak, a kutyák, a bárányok, a macskák és a kacsák segítik a gyermekek testi-lelki fejlődését, ezért az állatokkal való gyógyító terápiát mind szélesebb körben alkalmazzák a világon.

Az állatterápia története a hatvanas években kezdődött. Boris M. Levinson amerikai pszichológus egy viselkedési zavarokkal küszködő kisfiút kezelt. Hónapokig nem tudta őt szóra bírni, mígnem egyszer a rendelésre kénytelen volt bevinni a kutyáját. A kutya hatására a gyermek feloldódott, beszélni kezdett az állathoz és annak gazdájához.

Levinson a következő vizsgálatokra - a szabályok tiltása ellenére - már szándékosan vitte el kutyáját, s a fiú állapota rohamosan javulni kezdett. Nemsokára már speciálisan képzett kutyákat vontak be a pszichoterápiába. A módszer elsősorban Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban terjedt el, de Svájcban, Németországban és Hollandiában is kezelnek állatterápiával gyerekeket és időseket intézményes keretek között.

Hogyan segítenek?
Testileg: több mozgásra ösztönzik a gyereket. A lovaglás például az egyensúlyérzéket és a testkontrollt fejleszti.
Lelkileg: ha a gyerek bánatos, megsimogathatja, megszeretgetheti a macskáját. Ez a legegyszerűbb gesztus, amely jót tesz mindkettejüknek.
Intellektuálisan: Egy állatot ápolni és etetni kell. A gyermeknek át kell gondolnia, mikor kell a lovat lecsutakolnia és megetetnie.
Szociálisan: Egy olyan kisgyerek, aki a hasonló korúakkal nehezen barátkozik, esetleg sokkal könnyebben összebarátkozik egy kutyával. Ezáltal magabiztosabb lesz, ami pozitívan hat majd a más gyerekekkel való érintkezésre is.

Bundás doktorok

Az állatok sok olyan esetben is képesek segíteni a gyerekeknek, amelyekben a felnőttek már tehetetlenek. Miért? Az állatok érzékenyek, és ösztönösen megérzik, milyen helyzetben hogyan kell viselkedniük. A gyerekeknél a testbeszéd még nagyon kifejező, és minél kisebb a gyermek, ez annál inkább így van. Amennyiben a gyermek az állattal való találkozás során jól érzi magát, biztosak lehetünk benne, hogy szavak nélkül is megértik egymást.

A gyermekek finom antennákkal érzékelik, hogy mire van szükségük az állatoknak, ami remek alapja lehet a terápiának. S vajon mindig helyesen értik a gyerekek az állatok beszédét? Általában igen. Természetesen adódhatnak félreértések. Némely kutya például nem szeret, ha evés közben zavarják őket. Ha erre a gyerek nem figyel, előfordulhat, hogy a kutya utánakap.

Jó barát a ló

 
Amikor az istállóajtót kinyitják, és Pontocska kíváncsian kinyújtja a fejét, a gyerekek úgy érzik, mintha meseországba csöppentek volna. Pontocska kis foltos póni, nagyon hasonlít egy mesefigurához. A lovacska egyike azon állatoknak, amelyek segítségével a gyógypedagógus a gyermekeket egy németországi terápiás központban kezeli.

A gyermekek deviáns magatartással, fejlődési zavarokkal, mozgászavarral kerülnek az ilyen és ehhez hasonló (nálunk is működő) gyógyközpontokba, ahol válogatott szakemberek foglalkoznak velük - állatok segítségével. A hippoterápia, azaz a lovakkal történő kezelés a legrégebbi módszer, amely meggyorsítja a gyógyulást.

Biztonságot teremtenek
A müncheni gyermek- és anyavédelmi egyesület szakemberei testileg-lelkileg sérült, beteg és deviáns gyermekekkel foglalkoznak. A gyerekek többnyire zilált családokból jönnek. A legtöbb esetben olyan külső tényezők okozzák lelki problémáikat, mint válás, erőszak, alkoholista szülők, megrontás vagy haláleset.

A kicsik szakember segítsége nélkül képtelenek feldolgozni érzelmi sérüléseiket. Legtöbben rendkívül visszahúzódók, félénkek, nemritkán antiszociálisak. Érdekes, hogy könnyebben magukhoz engedik az állatokat, mint az embereket. Mintha a négylábú terapeuták ismernének egy titkos utat a gyermekek lelkéhez. Az állatok ösztönösen érzik, mikor kell közelebb menni hozzájuk, és mikor van szükség nagyobb távolságra.

Megmutatják a határt

Az itt dolgozó orvosokat minden állathoz személyes viszony fűzi, ezért jól fel tudják mérni, melyik állat melyik gyerekhez illik a leginkább. Tomi izgő-mozgó, vadóc kisfiú, aki nem ismer határokat. Nagyon nehezen kezelhető, nagyon öntörvényű. Esetében célravezető egy csacsival dolgozni - amelyet egyébként a kisfiú elsőként szúrt ki magának. A szamár csökönyös állat, csak akkor mozog, ha kedve van hozzá, így igencsak szemléletesen tükrözi a gyermek magatartását. Nem fogad szót és nem hagyja magát vezényelni. A gyermeknek - ha valamit el akar érni - az állathoz kell alkalmazkodnia.