A csikók napi átlagos súlygyarapodását a 1.táblázat, a napi energia- és fehérjeigényt a 2.táblázat összegzi. Minden esetben az optimális növekedésre kell törekedni, azaz a növekedés ütemét aszerint kell szabályozni, hogy mi lesz a jövőben a csikó használati módja. Természetesen figyelembe kell venni a csikó fajtáját, tipusát is. A 3.táblázat a különböző fajták testsúlyát és marmagasságát közli, 6., 12. és 18. hónapos korban. Általános szabályként az mondható, hogy a csikó egyéves korára fölnőttkori súlyánek 65-70 és marmagasságának 80-85%-át éri el.   CSIKÓK NAPI ÁTLAGOS SÚLYGYARAPODÁSA, gramm (DLG, 1981 után) Kor A fölnőtt állat testsúlya, kg (hónap) 100 400 600 800 3-6. 148 591 887 1182 7-12. 93 372 559 745 13-18. 71 285 427 570 19-24. 49 197 296 394 25-36. 27 109 164 219 1. táblázat   CSIKÓK NAPI ENERGIA- (de, mj) ÉS EMÉSZTHETŐ FEHÉRJE (g) szükséglete (DLG, 1981 után) Kor A fölnőtt állat testsúlya, kg hónap 100 400 800   DE Em.ny.feh. DE Em.ny.feh. DE Em.ny.feh. 3-6. 17 140 51 470 88 870 7-12. 18 120 52 380 91 695 13-18. 19 115 55 360 95 640 19-24. 20. 115 58 340 98 595 25-36. 21 115 61 33 103 570 2. táblázat   A különböző lófajták testsúlya és marmagassága a kifejlettkori százalékában kifejezve (FRAPE, 1986) Kor 6 hónapos 12 hónapos 18 hónapos   Tt Mm Tt Mm Tt Mm Shetlandi póni 52 86 73 94 83 97 Arab telivér 46 84 66 91 80 95 Angol telivér 46 84 66 90 80 95 Percheron 40 79 59 89 74 92 3. táblázat, Jelmagyarázat: Tt = testsúly; Mm = marmagasság   A VÁLASZTOTT CSIKó abrakkeveréke vagy tisztán zabból, vagy 50-70% zabból, 10-15% extrahált szója-, napraforgó- vagy lenmagdarából és 10-15% kukoricából álljon. Egyéves korig ad libitum, utána adagoltan etejük. Az első szakaszban mintegy napi 3-4 kg fogy; a 12-18. hónapos kor között a napi adag - melegvéruek esetében - 4-6, a 18 hónaposoknak 6-7 kg legyen. A napi 2-4 kg széna előnyös, ha fele részben réti illetve lucernaszénából tevődik össze. A zöldtakarmányt a legelő jelentse illetve télen 2-4 kg sárgarépa pótolja azt. Ügetőknek 3-5 kg jó minőségu szilázst is lehet adni. Télen általában mesterséges D-vitamin bevitelére is szükség van. A KOR ELŐREHALADTÁVAL (kb. a 18. hónaptól) az abrak mennyiségét fokozatosan csökkenteni lehet 1-2 kg-ra, benne a kukorica részaránya növekedhet; az abrakadag csökkenésével a rendelkezésre álló tömegtakarmány (legelő, zöld, szilázs, széna) mennyisége nőjön. A 4.táblázat a különböző korú, melegvéru fajtájú lovak fejadagjának ajánlott abrak--tömegtakarmány arányát ismerteti. Fontos szempont, hogy a versenyző fajtájú lovaknál ezt az abrakról tömegtakarmányra történő hansúlyeltolódást kevésbé érvényesítsük!   A táp-súlytakarmány aránya a csikók fejadagjában (HINTZ és mtsai, 1977) Korcsoport Napi sza. fölvétel A táp A széna   kg aránya (%) 3 hónapos 4,1 75-80 20-25 6 hónapos 5,0 65-70 30-35 12 hónapos 5,9 45-55 45-55 18 hónapos 6,4 30-40 60-70 Kétéves       (könnyű fedezésben) 6,5 30 60-70 4. táblázat Megjegyzés: 500 kg-os kifejlettkori testsúllyal számolva;a táp 18% nyersfehérjét tartalmazzon;a széna 8.4, illetve 9.2 MJ DE/kg energiatartalmú, a táp nagyobb mennyisége az alacsonyabb energiakoncentrációjú szénával etetendő.   A hidegvérű csikók fejlődési esélye nagyobb. Megfelelő takarmányozás esetén éves korukra csaknem teljesen kifejlődnek. Napi táplálóanyag-igénye a melegvéruekénél nagyobb, de az összetevők iránt kevésbé igényes: abrakkeverékében (napi 1-2 kg) árpa, kukorica, szárított répaszelet is szerepelhet. A táplálóanyag-ellátás alapja itt a széna (4-7 kg) vagy szilázs, esetleg szenázs (10-20 kg) legyen. Nyáron a legelő és a kaszált zöldtakarmány (10-20 kg) helyettesítheti ezt. Kisüzemi körülmények között fölszeletelt répából, burgonyából, törekből, pelyvából, széna-, majd a kor előrehaladtával szalmaszecskából álló, lehtőség szerint melaszos vizzel meglocsolt pácot ("keveréket") is etethetnek. Éves kor után jellemző fejadag a 6-8 kg szénából és/vagy 15-25 kg szilázsból áll, amelyet szükség szerint cukorrépa szelettel, burgonyával, csövesen darált kukoricával, melasszal egészítünk ki. A Német Állatorvostársaság 1996-ban európai konferenciát rendezett a csikók takarmányozásáról és anyagforgalmi betegségeiről Celle-ben (DVG, 1996). A föbb érintett területek a következők voltak: - a testösszetétel változása a növekedés során, - mikroelem- és vitaminellátás, - a koraszülött csikó fölnevelése és - a parenterális táplálás - választási stressz.