Minthogy egészségügyi, de más tekintetekben is a ló ezen tartózkodási helye száraz kell legyen, szükséges, hogy az, a mennyire csak lehet, környezeténél magasabb helyre építtessék s más, talán magasabb épületekkel körül ne vétesség, vagyis szabad levegőtöl és világosságtól el ne zárassék. Áradásoknak kitett mély, vagy vadvizes helyek, magas talajvizű telkek istállónak nem szolgáltatnak alkalmas talajt, s ki mégis ily helyekre volna kénytelen istállót építeni, azon kell lennie, hogy a padló megemelésével, a talaj alagcsövezésével s vizáthatlan fundamentum és talajt környező fal építésével a nedvességet az istálló felsőbbfalaitól és belsőjétől visszatartsa, mert tapasztalt dolog, hogy éppen a nedvesség az, a mit a ló legkevésbé tud az istállóban kár nélkül elviselni.
A hidegebb vidékeken czélszerű az istálló homlokzatát, melyen az ajtók nyilnak, délfelé építeni, a melegebb vidékeken pedig keletre, hogy így előbbi esetben az istálló kellő melegsége fenntarható legyen, utóbbi esetben pedig, hogy az a tulerős meleg és az északi szelek ellen védve legyen. Még melegebb vidékek istállóinak homlokzatát nyugatra irányítani se rossz, de már északra helyezni egészségtelen volta miatt nem igen ajánlatos. A délnek fekvő homlokzat az igaz, hogy a felettén alkalmatlan legyeknek legtöbb alkalmat nyujt az istállóba való behatolásra, de függönyök, szunyogálók vagy légyvesztők alkalmazása által ezen lehet segíteni.
A mi az istálló térszükségletét illeti, az az elhelyezendő lovak nemétől, számától, nagyságától, hasznosításától, felállítási és megkötési módjától, de sőt az építési anyagtól s a czélba vett berendezéstől is függ, hanem a főfeladat mégis mindenkor az, hogy a ló nemcsak elég kényelmes és biztos álló és fekvő helyet leljen az istállóban, hanem elégséges tiszta levegőt is.
Általában és középszámítással azt mondhatjuk, hogy 30-40 köbméter térre az istállóban minden lónak szüksége van.
Szabadon eresztett luxuslovak, vemhes kanczák, csődörök és nehéz igáslovak természetesen több tért igényelnek, mint pl. a kisebb testü, közönséges használati lovak, melyek talán egymástól elválasztva sincsenek; másfelől pedig nem elég, hogy a térszükségelet az elhelyezett állatok számával arányosan növekedjék, hanem szükséges, hogy azon túl is nagyobbodjék, mert a légcsere s illetőleg a levegő elhasználás ily esetben távolról sincs a térrel egyenes arányban.
Egyes lovak számára a 160-180 cm széles és 300-350 cm hosszú állás, megfelelő istállómagasság mellett nagyon elegendő. Csődörök számára 210-250, vemhes és csikóskanczák számára pedig 370-500 cm széles állás egészen kielégítő. A kisebb gazda persze nem igen szabhat ennyi tért lovai számára, azért az ő körülményeihez képest 3 1/2-4 méternyi magas istállóban elégséges lesz, ha egy közönséges használati ló számára 120-150 cm széles és 250-300 cm hosszú állást szab, feltévén persze, hogy 10-15-nél több lovat aztán be nem állit s a szellőztetésről és tisztántartásról kellőképpen gondoskodik. Kevesebb ló számára se szabad azonban kisebb tért kiszabni, s legfeljebb az istálló magassága apadhat 3 méterre. A lóállások mögötti s illetőleg közötti járda szélessége a szerint, a mint a lovak egy vagy két sorban állnak, kisebb gazdák istállóiban 1-1 1/2, tehetősebb tenyésztők istállóiban 2-4 méter között váltakozhat.
A ketreczek (boxok) térfogata ha 10 négyszög méter, egészen megfelelőnek mondható; a kifutókkal ellátott paddock-ok térfogata azonban ennél nagyobb (15-20 négyzetméter) kell hogy legyen. A hol a helylyel nem szükséges ugy takarékoskodni, mint pl. városokban, vagyis a hol a föld olcsó, ne sajnálja az istállót épittető se a talajt, se az építési anyagot, de ne is pocsékoja, hanem ha már épít, építsen valami jót, tartóst, szóval : czélszerűt. |