Az általános tájékozódás érdekében azt lehet mondani, hogy a születési súly mintegy tizede a kifejlett korinak. Mint ismeretes, a csikó főként a föcstejen keresztül jut a számára nélkülözhetetlen immunglobulinokhoz. Az első szopás ideje az ellés utáni 0.5-2 óra. Az első 2-3 hétben az a legfontosabb "takarmányozási" feladat, hogy biztosítsuk a csikó tetszés szerinti szopását. A csikó naponta többször (30-40-szer) szopik. Az első szilárd takarmányfölvétel az első hét után következik be. Ha az első zabtételekbe kevés porcukrot keverünk, a csikó hamarabb megszokja azt. Ettől kezdve ki kell annak alakítani a technikai lehetőségét (csikóóvoda) hogy a csikó ad libitum zabhoz (lehetőség szerint zúzottan) és jó minőségu réti vagy lucernaszénához jusson. A napi zabfogyasztás kb. annyi liter, ahány hónapos a csikó, a szénából pedig 2-3 kg (ÓCSAG, 1971).

A VÁLASZTÁS ideje a csikó 5, gyengébben fejlett egyedek esetében 6 hónapos kora. Melegvérű csikók kifejlettkori testsúlyük 40-45, a hidegvérűek mintegy 50% érik el ekkorra. A választott csikók takarmányozása aszerint alakul, hogy hideg-, vagy melegvérű, illetve hogy milyen célra (tenyész-utánpótlás, sport-, igás-, vágóló) neveljük. A választás stresszét - különösen sportcélra nevelt csikók esetében - enyhíthetjük napi 2-4 liter fölözött tehéntej vagy tejpótló borjútápszerből készült keverék itatásával 2-3 hónapon át. CSAPÓ (1972) a három és fél hónapos csikókat délben 2-3 órára és éjszakára elkülönítette az anyjuktól. A csikók részére fönntartott területen abrakot és pillangószénát helyezett el. Tapasztalatai szerint igy kisebb stresszel jár az 5 hónapos korban történő elválasztás.

ÁRVÁN MARADT csikók fölnevelése. Az elárvult csikót legegyszerűbben dajkasába adva lehet fölnevelni. (Erre a célra hidegvérű kanca illetve törpekecske felel meg.) Erre azonban nem mindig van lehetőség. A 40 kg-nál kisebb illetve a napos korban föcstejhez nem jutott csikók túlélési esélyei rendkívül kicsik. Ilyen esetekben más kanca illetve mélyhutött és fölmelegített kolosztrum itatása, esetleg a testsúly-kilogrammonkénti 20 ml kancavér intravénás transzfúziója ajánlható (FRAPE, 1986). A mesterséges fölneveléshez használhatunk 6 dl tehéntejből, 4 dl vízből (forralt, majd lehutött) és 35 gramm porcukorból álló keveréket. A napi adag 6-10 liter, amelyet az első hónapban 1-2 óránként itassunk. A második hónapban az itatások számát ritkíthatjuk és fölözött tejet is adhatunk. SCHMIDT, Ellen (1994) önálló disszertációban dolgozta föl az anyamentes csikófölnevelés ún. lipcsei modelljét.

Itathatunk humán vagy borjú tejpótló tápszerből készített keveréket is. A kezdeti szárazanyag-konczentrációjú 22% legyen; a 3. naptól naponta l%-nyit csökkentsük és a 14-15%-os oldatot itassuk választásig. A 7-14. naptól 18% nyersfehérje-tartalmú csikó (pre)startert és "borjúszénát" is adjunk (schmidt, 1996). Biztosítsuk annak a lehetőségét,hogy a felnőtt ló bélsarához hozzájuthassanak a csikók, amivel normál bélflórájuk kialakulását segítik elő. A naponta etetett 1-2 nyers tojás a vitaminellátást biztonságossá teszi (DVG, 1996).